VESZETTSÉG EMBERBEN, HÁZI- ÉS VADON ÉLŐ ÁLLATOKBAN
Veszettségről általában
A veszettségnek elsősorban közegészségügyi jelentősége van.
A betegséget egy idegrendszerre ható vírus a rabies-vírus (RNS-vírus) okozza, a szakirodalomban lyssa vagy rabies néven említik. A vírust az állatok véréből, nyálából, tejéből, vizeletéből lehet kimutatni.
A harapott sebből, vagyis a bőr- és nyálkahártya-sérüléseken bejutott vírusok a központi idegrendszerbe az idegek mentén jutnak el. Az is előfordul, hogy az ember fertőzött állat nyúzása közben kap fertőzést.
Emberekben a megbetegedés halálos (csak 1-2 gyógyult esetről számol be a szakirodalom), ezért állatoktól való fertőződésünket minden módon meg kell akadályozni.
Emberekben a lappangási idő általában 2-8 hét, de 10 naptól több mint 1 évig is eltarthat, attól függően, hogy a harapás (vagy marás) mennyire közel történt a központi idegrendszertől (agy és gerincvelő) és függ a megharapott testrész idegekkel való ellátottságától, ugyanis a vírus az idegpályákon halad a központi idegrendszer felé agy- és gerincvelő-gyulladást okozva.
EMBERI VESZETTSÉGRŐL, A BETEGSÉG MEGELŐZÉSÉRŐL
Emberben a veszettség vírusa az idegsejtek működését és anyagcseréjét zavarja meg, és ez okozza a neurológiai tüneteket. A veszettség nem gyógyítható. A betegség kifejlődése megelőzhető az idegrendszeri tünetek megjelenése előtt jelenleg négy oltásból álló sorozattal meggátolható. Az oltássorozat nélkül a betegség szinte száz százalékban halálos.
Melyek az emberi veszettségre jellemző tünetek?
Néhány napos hőemelkedés, fejfájás, hangulatváltozás után jellemző heveny dühöngő szak tünetei 3-10 napig tartanak (mint szorongás, hallucinációk, dührohamokba átcsapó nyugtalanság, búskomorság). Vizsgálatkor merev tarkó, szapora pulzus, magas láz is észlelhető. Ha pedig a beteg vizet iszik, sőt, annak látványa is súlyos görcsöt vált ki a száj-, garat-, gége izomzatában, emiatt a nyálát sem tudja lenyelni, kifolyik a szájából. Innét származik a betegség egyik elnevezése, a víziszony (hidrofóbia). A legkisebb ingerek is, pl. élénk, erős hang vagy fény, súlyos görcsöket vált ki.
Bővebben a vírushordozó állatokról:
A vírus eredeti gazdái a denevérek, amelyek a fertőzést 80 százalékban túlélik. A kór terjesztésében földrészenként más-más állatfajok játszanak döntő szerepet. Magyarországon az évenkénti kötelező védőoltások bevezetésével az urbánus (vagyis a kutyák és a macskák által terjesztett) veszettségi forma megszűnt.
Az erdei veszettség viszont orális vakcinák alkalmazásával jelentősen visszaszorult. Ezeket vakcinákat a betegség fő terjesztőinek (a vörösróka, a farkas, a vadmacska) helyezik ki, oly módon, hogy azt repülőgépről leszórt táplálékba rejtik. Szakirodalmi adatok szerint Kelet- és Közép-Európa országaiban több ezerre tehető a veszett rókák száma. Elsősorban keletről jönnek veszett rókák Közép-Európába.
Magyarországon utoljára 1994-ben volt, 2 emberi veszettség megbetegedés. Sajnos mindkettő halálos kimenetű eset volt, mert a harapott személyek nem fordultak időben orvoshoz, így egyikük esetében sem került sor védőoltásra. Itthon évente mintegy 4000 fő részesül veszettség elleni védőoltásban.
Melyek a kutya veszettségének tünetei?
A vírus agyvelőgyulladást okoz, ennek megfelelően a legtöbb esetben valamilyen idegrendszeri tünet kialakul a beteg állatban. Minél közelebb történt a harapás az agyhoz, annál rövidebb a lappangási idő és megfordítva. A lappangási idő általában 2-8 hét között van.
A megbetegedett állat viselkedése alapján a veszettségnek ún. „dühöngő” és „csendes” formáját különböztetjük meg.
A dühöngő forma esetében három fázis különíthető el. Először a viselkedés megváltozása figyelhető meg: az állat félénk, tompult, étvágya változó, hangja rekedtté válik, és esetleg nyálzik. A dühöngési szakaszban fokozott ingerlékenység alakul ki, ilyenkor az állat támadásra hajlamos. Az ugatás rekedtté válik, kimerülésig igyekszik ketrecéből kiszabadulni. Nyelési nehézségek alakulnak ki. Ezzel egy időben vagy később bénulásos tünetek válnak megfigyelhetővé (pl. kancsalság, az állkapocslógás, a garatbénulás, nyálcsorgás stb.). A végső, bénulásos szakaszban a törzs és a végtag izmai is megbénulnak, aminek következtében az állat elerőtlenedve elfekszik és néhány napon belül elpusztul.
A veszettség változatos klinikai képe, valamint rendkívüli veszélyessége következtében megállapítása nagy óvatosságot igényel.
Nekünk állatorvosoknak sem a veszett, sem a veszettségre gyanús állatokat sem szabad gyógykezelnünk, hanem az érvényben lévő állategészség-ügyi rendszabályok szerint kell eljárnunk.
A veszettség elleni védőoltás jogszabályhoz kötött minden kutyatartóra általános érvényű rendelet: 164/2008. (XII. 20.) FVM rendelet
Kölyökkutyákat legelőször három és négy hónapos koruk között, majd hat hónapon belül ismételten veszettség ellen oltatni.
Az egy évnél idősebb kutyákat pedig évenként egyszer kötelező oltatni.
Melyek a macska veszettségének tünetei?
Macskákban általában a veszettség dühöngő formája alakul ki. A veszett macskákon kancsalság és nyálzás figyelhető meg, kutyákat és embert is megtámadhatnak, és a támadás során gyakran okoznak feji sebeket. Ezek különösen veszélyesek, hiszen mint azt korábban említettem, a betegség kialakulásának ideje (=lappangási idő) függ a sérülés helyétől, azaz agytól való távolságától is.
Veszett vadállatok viselkedése hogyan változik meg?
Vadállatok esetében a legfőbb tünet az embertől való ösztönös félelem elmaradása (uis. „megszelídül az állat”), ezért nem menekülnek el az ember elől, és a faj egészséges egyedére nem jellemző viselkedési formákat mutatnak. A veszett róka nappal is aktív, szinte „keresi” az ember társaságát, hagyja magát megközelíteni, megfogni, megsimogatni. Sokkhatásra ez az állapot dühöngésbe válthat át, megtámadhatja akár a nagytestű háziállatokat is. Esetenként görcsrohamok figyelhetők meg (csillagvizsgáló fejtartás, állkapocs-csattogtatás). Az őzek, szarvasok nem menekülnek el az ember elől, zavartan viselkednek, vagy a kerítésnek rohannak. Koordinálatlan lehet a mozgásuk, nem tudnak lábra állni vagy néhány lépés után elesnek, közben folyamatosan panaszos hangot adnak, néha fának, kerítésnek rohannak, embert is megtámadhatnak.
Összefoglalás, az emberi veszettség elkerüléséhez
- Ne fogjunk be, lőjünk le vagy ejtsük csapdába az emberek közelébe került vadon élő állatokat.
- Ne vásároljunk, ne fogadjuk el vadon élő állatok frissen nyúzott bőrét.
- Ha egy vadon élő állatot meg lehet fogni, az nagy valószínűséggel beteg. Sohase próbálkozzunk ilyesmivel. A beteg állatok az agyvelő-gyulladást kísérő tudatzavarok miatt szelídek, önvédelemből mégis marnak.
- Ha egy vadon élő állat túl közel merészkedik otthonunkhoz, azonnal értesítsük a területileg illetékes vadászati társaságot.
- Ha valaki vadat „fogott”, netán megnyúzta, azonnal jelentse be háziorvosánál.
- Figyeljünk kutyánk és macskánk, vadászgörényünk rendszeres védőoltására. Utóbbi kettőnek a veszettség elleni védőoltása nem kötelező, igaz a korábban elmondott ismeretek birtokában már megtudhattuk, hogy miért fontos.
- Ha valakit megharap egy kutya, akkor feltétlenül kérje el a tulajdonosától az oltási igazolványt, kisállat-egészségügyi könyvét. Vizsgáltassa meg magáta háziorvossal, aki súlyos esetben a sebészetre átutalja a beteget. Ha nincs bemutatható oltási könyv, akkor a sérült egyben fertőzöttnek tekintendő. A megfigyelést az ÁNTSZ rendeli el, és az ügy a körzeti megbízott hatósági állatorvoshoz kerül, aki az állat tartási helyén felkeresi a tulajdonost. A kutyát, macskát mindig karanténban kell tartani a 14 napig. A veszettség ellen nem oltott eb tulajdonosa szabálysértést követ el, pénzbüntetéssel sújtható.
Forrás: