Kullancsokról

KULLANCSOKRÓL ÁLLATTARTÓKNAK

A kullancsok az időjárás alakulásának függvényében márciustól júniusig/júliusig, majd újra szeptembertől októberig/november fordulnak elő nagy számban.
Valóban, de már a hidegebb évszakban is megjelenhetnek kullancsok, ugyanis az elsők már 7 °C hőmérsékleten is aktívak, majd a száraz nyári hónapokban kevésbé tevékenyek.


Számukra a legoptimálisabb élet- és fejlődési feltétel 17 és 20 °C környezeti hőmérséklet és 80 – 95 % levegő nedvességtartalom mellett adott.

A kullancsoknak, mint külső élősködőknek a vérszívás mellett van egy másik fontos, rossz értelemben vett „szerepe” is. Ez nem más, mint a betegségközvetítő tulajdonságuk.
A kiszívott vér mennyisége általában nem idéz elő jelentős problémát. Ezzel szemben a kullancsok vérszívásakor az áldozatukba juttatott vírusok, baktériumok vagy egysejtű paraziták révén jelentős egészségkárosodást, akár halálos megbetegedést is előidézhetnek. A kullancsok által közvetített kórokozók nemcsak állati, de emberi megbetegedést is okozhatnak.
A kullancsoknak meghatározott fejlődési ciklusuk van. Fejlődésük során különböző méretű és megjelenési formájú alakjaival találkozhatunk. Jellemzően ezek mindegyike vérrel táplálkozik. A nőstény kullancsoknak elsősorban a peterakáshoz van a legnagyobb mennyiségű vérre szükségük. Általában ezeket a példányokat vesszük észre és találjuk meg a háziállataink bundájában is, holott a hímek és a szabad szemmel nem látható fejlődési alakok is jelen lehetnek.

Kutyáink, macskáink kullancsosságára vonatkozóan hazánkban mely kullancsfajok érdemelnek említést?
Hazánkban három kullancsfaj érdemel említést. Ezek közül kettő a közönséges kullancs (Ixodes ricinus) és a kutyakullancs (Dermacentor reticulatus) hazánkban őshonos, míg a harmadik faj a barna kullancs (Rhipicephalus sanguineus) a déli határainkkal szomszédos országokból vagy tengerentúli területekről került behurcolásra.
Hazánkban a közönséges kullancs a legfontosabb kullancsfaj. Kifejlett alakjai akár szabad szemmel is láthatók, néhány milliméter nagyságúak, de vérrel teleszívott állapotban akár a babszem nagyságú méretet is elérhetik. Jellemzően vörösesbarna színezetű, és tojásdad alakú. Európában a leggyakoribb kullancsfaj. Nemcsak kedvenceinket, hanem bennünket, embereket is előszeretettel csíphet meg.
Köz- és állategészségügyi jelentősége, hogy a Lyme-kór, más néven borreliózis fertőzés legfontosabb terjesztője. A betegséget okozó baktérium, Borrelia burgdorferi a kullancs emésztőrendszerében él. A betegség a nevét a Connecticut állambeli Lyme városáról kapta, ahol 1976-ban leírták (igaz már a 20. század elejéről vannak leírásaink a tünetekről), a baktériumot pedig Willy Burgdorferről nevezték el (1982-ben).
A borreliózison kívül a közönséges kullancs az anaplazmózis és a koranyári meningo-encephalitist terjesztőjeként fontos szerepet játszik úgy a kutyák, mint az ember esetében is.
Állatorvosi szempontból a Dermacentor reticulatus („kutyakullancs”) hazánkban a második legfontosabb kullancsfaj. Viszonylag nagyméretű, pajzsán szabad szemmel is látható fekete-fehér mintázatot mutató faj. Kedveli a füves-bokros, szikes talajú területeket. Kutyán ezért általában a lábvégeken, ujjak között szív vért. Állategészségügyi jelentősége van, mivel Európa-szerte és hazánkban is terjeszti a Babesia canis canis-t, amely a kutyák súlyos betegségét, a babesiosist okozhatja. A kullancsok babesiával való fertőzöttsége hazánkban magasnak mondható. A babéziák okozta súlyos panaszok a kutya vörösvérsejtjeire kifejtett hatásának köszönhető.
A harmadik kullancsfajt, a Rhipicephalus sanguineus-t (másnéven „barna kullancs”-ot) a Földközi tengeri nyaralóhelyekről hurcolták be. Fűtött termekben, ketrecben, istállókban, de lakásokban is jól érzi magát és gyorsan szaporodik. A barna kullancs főként a kutyát veszélyezteti és a babeziózis, ehrlichiózis valamint a hepatozoonózis terjesztője.

Milyen tünetek jellemzőek a babéziás kutyára?
A babéziózis következtében a kutyáknál, bágyadtság, láz, lépmegnagyobbodás, a vizelet elszíneződése és a nyálkahártya sápadtsága majd sárgássága tapasztalható. A betegség akár végzetes is lehet a nem megfelelően vagy későn megkezdett gyógykezelés esetén.

Néhány gondolat a lappangási időről:
A kullancs “beágyazódásától” a kórokozók szervezetbe jutása közt eltelt idő igen különböző. A Lyme-kór kórokozójának, a Borrelia burgdorferi baktériumnak, amíg a kullancsból az emberi szervezetbe kerül általában 48-72 órára van szüksége. Más kórokozóknak erre a néhány óra is elegendő, míg vannak olyan betegséget okozó fertőzések, melyeknek napok kellenek, hogy a szervezetbe kerüljenek. Ez egyrészt az eltérő kullancsfajok biológiai sajátosságai miatt ilyen változó. Másrészt a kullancs bonyolult nyálmirigyének működésétől is függ az, hogy egyes kórokozók, milyen gyorsasággal kerülnek a szervezetbe.

Hogyan lehet a kullancsok megtapadását illetve a vérszívás lehetőségét minimálisra csökkenteni?
Ezt elsősorban nem szobafogsággal, hanem megelőző kullancsellenes kezeléssel valósíthatjuk meg. A betegségek megelőzésének legfontosabb tényezője a kullancsok elleni megelőző kezelés folyamatos alkalmazása.
Ma már számos korszerű gyógyszer és kezelési módszer ismert. A legelterjedtebb a rácseppentő oldatok (spot on) havi rendszerességgel történő alkalmazása. Hatékony szájon át bevehető, ízesített tablettával, a különféle hatóidejű nyakörvvel vagy spray alkalmazásával való védekezés is.
Sajnos igen gyakori eset, hogy családi házak kertjében szaporodik el a kullancs. Ez nemcsak ellehetetleníti az udvaron való tartózkodást, de rendkívül veszélyes is lehet. A területen végzett kullancsirtó állandó használata ilyenkor sajnos egyáltalán nem praktikus, ráadásul Magyarországon jelenleg nincs is engedélyezett, kültéren használható kullancsirtó készítmény. Amennyiben kullancsot találunk kedvencünkben, törekedjünk arra, hogy minél előbb eltávolításra kerüljön. Ez nem egy mindennapi feladat, ugyanakkor kellő gyakorlattal akár otthoni körülmények között is elvégezhető. Ha mégsem szeretnénk megbirkózni ezzel a feladattal, akkor forduljunk állatorvoshoz, ugyanis könnyen elfertőzhetjük a “kullancs-sebet”, sőt akár a kullancs testében lévő kórokozókat is kedvencünk szervezetébe juttathatjuk.

Nemcsak a kullancsokkal foglalkozó szakemberek, de a lakosság és az állattartók részéről is jogos igényként merülhet fel a hazánkban, valamint Európában található kullancsok előfordulásáról és fertőzöttségéről egy rendszeres felmérés elvégezése és ennek mindenki számára történő publikálása lehetséges?
Valóban, tulajdonképpen évente lehetne készíteni a kullancs-fertőzöttség bemutatására egy kullancstérképet. Ezen a térképen megjelölhetők azok a területek, ahol a kullancs-populáció illetve a kullancsok különböző kórokozókkal való fertőzöttsége egyaránt megjeleníthető lehetne. Azért kellene ezeket a térképeket rendszeresen aktualizálni, mert a kullancsok előfordulása szinte egyik évről a másikra megváltozhat.
Földünk felmelegedése, valamint az utazási szokások megváltozása következtében a kullancsok elterjedtsége is változik, sőt bizonyos földrajzi területeken az eddig nem honos, új fajok megjelenésének lehetősége sem zárható ki.

Forrás: Dr. Lukács Zoltán Bayer Hungária Kft., Dr. Muzsay András Rhone-Vet Kft.
forrás: http://kullancsok.parazitak.hu/?%C1LLATTART%D3KNAK&pid=4