ÁLLATTARTÁSRÓL általában és Szentendrén

ÁLLATTARTÁSRÓL általában és Szentendrén

Elérkeztünk egy kényes kérdéshez, hisz a felelős állattartáshoz nem csak az állat gondos felnevelése tartozik, hanem olyan törvények, szabályozások betartása is, ami nem csak betartani kötelező, hanem nagyban elősegíti embertársainkkal való együttélést is. Az állatvédelmi törvény az általános, mindenkire kötelező szabályokat határozza meg.

 

 

1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről.

Állattartási ügyek Szentendrén is!

Jó tudni azonban, hogy az állatvédelmi törvénykönyvön kívül a Polgári törvénykönyv is tartalmaz rendelkezéseket a felelős kutyatartás szabályaira, valamint lehetnek önkormányzati rendeletek, sőt, társasházak házirendje is szabhat normákat, amit az ott lakóknak be kell tartani. 

Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2010. (IV.15.) Önk. sz. rendelete szabályozza a város egyes övezeteiben tartható haszonállatok és kedvtelésből tartott állatok körét és egyedszámát, valamint a tartás szabályait. Ezen szabályok megsértőivel szemben kérelemre vagy hivatalból önkormányzati hatósági eljárást folytatunk le, melynek keretében a Polgármester az állattartót kötelezi a helyi rendelet szabályainak betartására.

Az eljáró iroda

Közigazgatási és Adó Iroda, földszint 11. iroda, 

ügyintéző: Baráthné dr. Ulicsák Mária, 

E-mail: barathne.ulicsak.maria@ph.szentendre.hu

Illetékességi területe
Szentendre és Pilisszentlászló

Helyi rendelet 

Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének az állattartásról szóló 12/2010. (IV.15.) Önk. sz. rendelete tartalmazza az állatok tartásának szabályait.

A rendelet meghatározza, hogy a város mely területén milyen típusú állatot lehet tartani, valamint – összhangban a tárgyban létező központi jogszabályokkal – meghatározza az állattartás higiéniai és állatvédelmi feltételeit is. Az átláthatóság érdekében egy térkép is készült, mely innen letölthető.

A helyi előírások alkalmazása során:

– Mezőgazdasági haszonállatok:

a) nagytestű mezőgazdasági haszonállat (ló, öszvér, szamár, szarvasmarha, bivaly)

b) közepes-testű mezőgazdasági haszonállat (sertés, juh, kecske)

c) kistestű mezőgazdasági haszonállat (a kisállatfajok köre)

– Kedvtelésből tartott állat: a rendszertani besorolásától függetlenül minden olyan állat, amelyet nem kizárólag tudományos kutatás, állati eredetű termék előállítása, igavonás, teherhordás, természetvédelem, géntartalék-védelem és – eb és macska kivételével – közcélú bemutatás céljából tartanak, tenyésztenek, forgalmaznak, továbbá az az állat, amelyet más kedvtelésből tartott állat táplálása céljából tartanak és szaporítanak, valamint a nem gazdasági céllal tartott haszonállat, és a vadászatra használt állat.

Az eb és macskatartás fő szabályai:

a) A jelenlegi rendelkezések szerint külterületi ingatlanon 3 eb és 3 macska, valamint ezek szaporulata 8 hetes korig tartható. A belterületen tartható ebek és macskák száma belterületi ingatlanon 2 eb, lakótelepeken, társasházakban, többlakásos lakóingatlanon lakásonként 1 eb, illetve ingatlanonként vagy lakásonként 2 macska, és ezek szaporulata, 8 hetes korig. 

b) Egy Kormány rendelet előírásai alapján 2010. július 1. napjától ebet mástól megszerezni (akár vásárolni, akár ajándékba kapni) kizárólag az eb mikrochipes megjelölése után lehet. E szabályhoz is igazodva, a helyi rendelet előírja, hogy minden 2010. december 31. napja után született ebet az állat tulajdonosa, tartója az eb 3 hónapos életkorának betöltéséig köteles saját költségén mikrochippel megjelölni 

c) Fentiek miatt Szentendre város közterületein a 2010. június 30. napját követően szerzett (vásárolt, ajándékba kapott) ebet, valamint a 2010. december 31. napját követően született ebet kizárólag az eb biztonságos egyedi azonosítását (mikrochip beültetéssel történő megjelölés) követően lehet sétáltatni. 

d) A közterületen történő sétáltatás alkalmával az ebtartó, vagy az eb felügyeletével megbízott személy köteles magánál tartani:

– az eb által keletkezett szennyeződés (ürülék, hányadék, stb.) azonnali feltakarításához szükséges eszközöket. (gumikesztyű, erős nylonzacskó, műanyag lapát)

Aki ezt megszegi, köztisztasági szabálysértést követ el. Ott is össze kell szedni, ahol senki nem látja, ott is ahol esetleg más szemetel, hisz mi magunk is bosszankodunk, ha más állat végtermékébe lépünk, szagolnunk kell, valamint gondolkodjunk felelősen! Ne adjunk utat a kórokozóknak! Védjük meg állatainkat, gyermekeinket. 

Figyeljünk mások tulajdonára, ne engedjük, hogy kutyáink más házát, tulajdonát megjelölje, foltot hagyjon. Ez egyrészt csúnya látvány, másrészt ösztönzi a többi ebet, hogy ő is ezt tegye. 

Sokan nem tudják, hogy a póráz nélküli kutyasétáltatás szabálysértési bírsággal sújtható. Figyeljünk arra, hogy ahol éppen sétáltatják kedvencüket, nincs-e kihelyezve a kutya szabadon engedését tiltó tábla. Amennyiben nincs, abban az esetben is tisztában szükséges lenni azzal, hogy a kutya által okozott károkért felel az állattartó. Legyen a kutyánk bármilyen jól nevelt, belterület közterületén (kivéve pl. kutyafuttató) ebet csak pórázon lehet vezetni, valamint közterületen kutyát csak olyan személy vezethet, aki képes irányítani. Ennek be nem tartása büntetést vonhat maga után.

A szájkosár használata nem kötelező, csak veszélyes ebnek nyilvánított állatnál, de ha tudjuk, hogy kutyánk egyes helyzetekben veszélyes lehet, vagy épp nem ismerjük eléggé a vezetett kutyát, mindig legyen szájkosár nálunk.

– Továbbá öteles magánál tartani: Az oltási könyvet (vagy az ezzel egyenértékű egységes európai állatútlevél, mely a közterületen olyan, mint nekünk a személyi igazolvány! Ha elveszítjük, 8 napon belül pótolni kell. Ezzel igazoljuk, hogy kutyánk microchippel és a kötelező oltással rendelkezik!

e) A közterületen történő sétáltatás során az eb tartója köteles a közterület-felügyelő, a rendőr felszólítására az eb oltási könyvét bemutatni, az eb mikrochipes megjelölése esetén tűrni az állatot azonosító tevékenységüket.

f) Az eb tartója köteles a tárgyévi oltást jelző bilétát az eben (nyakörvön) elhelyezni, és gondoskodni arról, hogy a biléta az eben tartósan rajta legyen akkor is, ha az eb az állattartási helyen, zárt ingatlanon tartózkodik.

g) A kutya idomítása, futtatása, szabadon engedése a város belterületén található közterületen tilos, kizárólag az erre a célra kijelölt futtatóban a tulajdonos vagy az általa megbízott személy felügyelete mellett lehet. A Képviselő-testület meghatározta a futtatásra kijelölt területeket, melyek a következők: A) Radnóti Miklós utca – Pomázi út – Hamvas Béla utca – Széchenyi tér által körülhatárolt terület elkerített része; B) Sziget utca végén kijelölt terület

h) A rendelet 6. számú mellékletében útmutató található az állattartás higiéniájához.

Ügyleírás

Az állattartási eljárás kérelemre, vagy hivatalból indul. Az ügy megindulása után helyszíni szemle keretében sor kerül az állattartás körülményeinek vizsgálatára és szükség esetén tanúk meghallgatására is. A helyszíni szemlék helyett, vagy mellett sor kerülhet tárgyalás tartására is, melynek során az állattartó és esetleges tanúk meghallgatására kerül sor. Szükség esetén az egészségügyi hatóság, a hatósági állatorvos vagy egyéb hatóság szakvéleményének bekérésére is sor kerül.

A tényállás teljes körű bizonyítása után érdemi határozattal zárul az ügy, a döntést első fokon a Polgármester hozza meg, másodfokon pedig a Képviselő-testület jár el.

Jogszabály

Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének az állattartásról szóló 12/2010. (IV.15.) Önk. sz. Rendelete

http://www.pmh.szentendre.hu/index.php?menuId=2796