KUTYÁK SZÍVFÉRGESSÉGE

A szívférgesség egy potenciálisan halálos betegség, szúnyogcsípéssel terjed. A kórokozó egy fonálféreg, tudományos neve: Dirofilaria immitis.

Erre a betegségre különösen fogékonyak a kutyák, de a kutyák mellett a macskákban, menyétfélékben, és mintegy harminc más állatfajban is leírták már a betegséget. 

A szívférgesség a világ sok táján régóta ismert (1982), az első Magyarországon diagnosztizált eset pedig 2007-ben volt. Az elmúlt 2-3 évben ugrásszerűen megnőtt a hazai esetek száma. Sok olyan kutya betegedett meg vagy bizonyult fertőzöttnek szűrővizsgálatokkal alátámasztva, akik nemhogy az ország, de sokszor még a településének a határát sem lépte át. A szívférgesség terjedéséért feltételezések szerint a klímaváltozás okolható. Jelenleg úgy gondoljuk, hogy korábban sok kutya úgy pusztult bele ebbe a betegségbe, hogy a betegsége nem került diagnosztizálásra.

Néhány szóban a kórokozóról, a szívféregről

A féreg neve, tehát Dirofilaris immitis. 

Az élősködők elsősorban a tüdőben élnek, a szívben csak akkor jelennek meg, ha már olyan sokan vannak, hogy nem férnek el a tüdő vérereiben. 

Amikor a fertőzött szúnyog vérszívás céljából felkeresi a kutyát, akkor a csípés alkalmával a microfiáriákat (a féreg lárváit) juttatja a kutya szervezetébe. Ezt követően a szívféreg lárvák körülbelül fél év múlva elérik végleges hosszúságukat, illetve válnak ivaréretté. A felnőtt hímek kb .11-15cm-esek, a nőstények pedig náluk jóval nagyobbak 30-40 centiméterre is nőhetek, az átmérőjük pedig 1-2 milliméter, és öt-hét évig is elélnek a gazdaszervezetben. A fertőzés továbbvitelére, ahhoz hogy újra kezdődjön a körforgás újabb szúnyogcsípésre van szükség, melynek során a vérszívó rovar újabb gazdaállatba lövelli a szívféreg lárváit. 

TEHÁT, a fertőzött kutya sem a nyálával, sem könnyével, sem orrváladékával, sem a vizeletével, sem a bélsarával nem fertőzi a környezetét, tehát ezen testváladékaival nem tudja más kutyának átadni a betegséget.

SZÍVFÉRGESSÉG TÜNETEI

Enyhe fertőzöttség tünetei:

Mikrofilária állapotban semmi tünetet nem okoznak. 

Ha csak néhány kifejlett példány él a tüdőartériákban, akár tünetmentesség is előfordulhat, de ez nagyon ritka. 

Súlyos fertőzöttség tünetei:

A több és nemcsak a tüdőartériákban, hanem a jobb szívkamrában is nagy számban élnek az ott megkapaszkodott kifejlett példányok, melyek a számuktól függően okoznak panaszokat. 

A tünetek között szinte mindig jelentkezik a légszomj, gyenge terhelhetőség, köhögés, fáradékonyság. 

Ezeken felül szívritmuszavar, artériagyulladás és általános gyulladásos tünetek, máj- és veseproblémák, májmegnagyobbodás, hasvízkór is előfordulhatnak. 

A megbetegedett állat pusztulását szív- és légzési elégtelenség, tüdőembólia, máj- és veseműködési zavar, esetleg a bomló féregmaradványok miatti szepszis okozhatja. 

Szívférgesség kimutatásáról

Többféle gyorsteszt is elérhető. Ez a vizsgálat az állat otthonában is elvégezhető. Ehhez néhány csepp vérre, egy gyorstesztre és 10 percre van szükség. Negatív eredmény esetén a szívféreg mentesség megőrzésére, fenntartására adok tanácsot és megbeszéljük, hogy a továbbiakban mikor és milyen állatgyógyászati készítményeket szükséges alkalmazni. Pozitív eredményt ad a gyorsteszt, ha kifejlett nőstény szívféreg él a páciensben. Ez esetben a levett vérmintát továbbküldöm állatorvosi laboratóriumba, ahol további vizsgálatot kérek (szívféreg DNS-ét kimutató laboratóriumi PCR vizsgálat).

Ki kell hangsúlyoznom, hogy ez egy életveszélyes parazitózis, ezért az endémiás területeken komolyan kell vennünk a diagnosztikai vizsgálatok elvégzését és a megelőzést. 

Megelőzés

Mindenekelőtt a szúnyogcsípést kell megelőznünk és preventíven kezelni az állatokat olyan hatóanyag tartalmú készítménnyel, ami távol tartja a szúnyogokat vagy még a szívféreg lárvákat pusztítja el, így tudjuk megelőzni a felnőtt férgek kifejlődését.

Erre a célra spot on -t (bőrre cseppenthető szert), nyakörvet vagy tablettákat alkalmazunk. A hatóanyag tartalom miatt az utóbbi készítmények általában állatorvosi vénykötelesek.

Gyógykezelés

A fertőzés megelőzése könnyű.

A kifejlett férgek elpusztítása gyógyszeresen is lehetséges, de ennek igen komoly veszélye, hogy az elpusztult és elsodródott férgek tüdőembóliát és azonnali halált okozhatnak. Tehát a szűrés nélkül a szívférgekre ható, azt elölő készítmények otthoni alkalmazásával fatális állapotot idézhetünk el. Nem véletlen, hogy ezek a készítmények vénykötelesek. 

A diagnosztizált szívférges állat gyógyítását a lehető legkörültekintőbben, komoly előkészületek és folyamatos felügyelet mellett szabad csak végezni. 

A kifejlett férgek eltávolításának újabb módszere a nyaki vénán keresztül történik, egy speciális, kefére emlékeztető szerszám segítségével húzzák ki a férgeket. Nem rutineljárás, csak kevés helyen végzik. 

Az Állatorvostudományi Egyetem vizsgálatai szerint Magyarországon hogy alakul a szívférges esetek száma?

A szívférgesség elterjedtsége jelentős regionális eltéréseket mutat. Egy endémiás gócban (pl. kutyamenhelyek) igen jelentős a fertőzöttségi arány. A kutyamenhelyeken ugyanis néhány fertőzött egyed elegendő ahhoz, hogy a parazitafaj köztigazdája, a szúnyog megfertőzze a többi kutyát. Emiatt igen fontos, hogy a menhelyre kerülő állatokat minden esetben szívférgességre is megvizsgálják, azaz szűrővizsgálatot elvégezze a menhely állatorvosa.

Az ÁOTE eddigi vizsgálatai szerint az Alföldi régióban a leggyakoribb a szívféreg (Dirofilaria immitis) előfordulása, míg Észak-Magyarországon és a Dunántúlon csak szórványos esetekkel találkozunk. Budapest számos része endémiásnak tekinthető, hiszen az ott tartott kutyák vagy vidéken vagy helyben fertőződtek. Hazánkban a szívférges esetekről a legfrissebb információval egy weboldalon ismerkedhetünk meg: www.szivferegterkep.hu